Pájer Alma: “Gyakran hallgatok a Youtube-on verseket”

Készül újabb bemutatónk, a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Házával létrehozott Litera-túra. Az előadás 10-14 éveseknek (és persze nagyobbaknak) szól a Költőkről és a Kötelezőkről. Róluk kérdezzük az alkotókat, először a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves színművész-bábszínész szakos hallgatóját, Pájer Almát.

– A Litera-túra három szereplője három 1144karakter: az Eminens, a Renitens és a Megúszós. Te melyik voltál felső tagozatban, és ez miben nyilvánult meg?
– Érdekes, mert mindhárom attitűd jelen volt bennem, függött ez életkortól, tanártól, meg a tantárgytól is. A renitens korszakomra például sokkal jobban emlékszem. Talán az volt a legmeghatározóbb. Irodalomórán például volt, hogy direkt hecceltük egymást a tanárral, mert nem igazán voltunk egy hullámhosszon, amit persze mindig én szívtam meg. Az irodalomfakultáció viszont maga volt az álom (egy másik tanárral). Vele együtt hárman voltunk, és minden pénteken bementünk reggel nyolcra, hogy három órán át nyomjuk. Azért volt csodálatos, mert rádöbbentett, hogy egy irodalmi anyaghoz, nem csak dogmatikusan és könyv szerint lehet nyúlni.
– Szerinted mitől jó egy verselemző óra?
– Talán attól, ha a képzeletünk és asszociációnk teret kap egy-egy vers kapcsán. Nem csak azt próbálják belénk verni, amit a vers jelent, jelentett vagy jelenthet, hanem megpróbálják közel hozni, személyesség tenni azt. Ettől érezheti az ember magáénak a verset.
– Mennyi verset olvasol? Hogy kell/lehet verset olvasni?
– Ha tehetem sokat, de gyakran hallgatok Youtube-on verseket, ahogy tehetséges emberek elmondják. Egy verseskötetet szerintem ‘olvasgatni’ lehet, nem lehet befalni az egészet. Van úgy, hogy megveszek egy kötetet, és egy vers elolvasása után hónapokig nem nyitom ki. Olyan mint egy édességesdoboz, amit sokáig akarsz tartalékolni, de ez olyan doboz, amiből soha nem fogy ki az édesség.
– Van kedvenc versed?
– József Attilától az Együgyü ének.
– Ki a kedvenc klasszikus és kortárs költőd?
– József Attila, mert tőle olvasott és mondott nekem legtöbbet Anyukám kiskoromban, és most ismerkedem Nádasdy Ádámmal, akit nagyon kedvelek.
Írtál-e valaha verset? És írsz még?
– 13 évesen megjelentettünk egy verseskötetet Anyukámékkal amiben az én verseim voltak. Interneten olvashatóak is ezek a versek, ha az ember beírja a nevemet Google-ba, rájuk talál. Később 15 évesen is volt egy versírós korszakom, ezek a fiókban maradtak. Abbahagytam, mert más önkifejezési módot találtam. Rájöttem, hogy mások sokkal jobb verseket írnak, és én azzal jobban ki tudom magam fejezni.
– Milyen versek voltak a színművészeti egyetemi felvételi listádon, és mit kértek tőled?
Gregory Corso: De nekem nem kell a jóság; Radnóti Miklós: A félelmetes angyal; József Attila: Együgyü ének; Arany János: Tetemre hívás; Francois Villon: Ballada a kalózok szeretőjéről; József Attila: Miért hagytál el, ha kívánsz; Heltai Jenő: Háromtól hatig; József Attila: Mint a szív az első szerelemnek titkát… Ezekre emlékszem, sajnos többre nem. A Tetemre hívást, a Villon verset, és a Mint a szív az első szerelemnek titkát című verseket kérték, és a harmadrostán A félelmetes angyallal dolgoztam.
– A Ricsárdgír zenekar énekesnője voltál. A dalszöveg vers?
Feltétlenül. De nem úgy kezeljük, de a legtöbb szabály érvényes rá. Egyébként én inkább a költemény szót használnám rá. Nem önmagában érvényes, hanem a zenével együtt.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s