Kovács Domokos: “Tegyék magukat érdekessé a versek 10 másodperc alatt”

Készül újabb bemutatónk, a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Házával létrehozott Litera-túra. Az előadás 10-14 éveseknek (és persze nagyobbaknak) szól a Költőkről és a Kötelezőkről. Róluk kérdezzük az alkotókat, először a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves színművész-bábszínész szakos hallgatóját, Kovács Domokost.

1146– A Litera-túra három szereplője három karakter: az Eminens, a Renitens és a Megúszós. Te melyik voltál felső tagozatban, és ez miben nyilvánult meg?
– Én egyszerre voltam nagyon eminens és nagyon renitens. Ezt úgy értem, hogy mindig kitűnő voltam, és mindig nagyon szorgalmas, felkészülten érkeztem az órákra, rendben tartottam a cuccaim, megírtam a házi feladatot, sőt általában még a szorgalmi feladatokat is elvégeztem. Ez fokozottan érvényes volt azokra a tárgyakra, amiket még szerettem is. Ugyanakkor ha valamivel nem értettem egyet, azt sosem rejtettem véka alá. Mindig kíméletlenül elmondtam a véleményemet, sokszor nem a legudvariasabb formában. Ha egy tanárt nem szerettem, annak nagyon megnehezítettem az életét. Persze ez nem hasraütésszerűen jött, hogy most hirtelen kedvem támadt háborúskodni az egyik tanárommal, hanem ha ő magára haragított, akkor igyekeztem méltón visszavágni. Ezt rendszerint úgy tudták elérni, ha valami olyat csináltak, ami sértette az igazságérzetemet, vagy ha visszaéltek a hatalmukkal. Gyakorlatilag ma is ugyanígy létezek, nem mondom, hogy nem adódnak ebből problémáim…. de valahogy a „megúszósság” sosem volt az enyém, számomra nagyobb erőfeszítés sunnyogni és meghúzni magam, mint kiállni valamiért, amiben hiszek és vállalni érte a konfliktusokat.
– Szerinted mitől jó egy verselemző óra?
– Mindig élveztem a verselemzéseket. Egyfelől sikerélményem volt, ha egy metaforikus mondat mögé tudtam látni valamit, különösen akkor, ha olyan gondolatot, ami másnak nem jutott eszébe. Meg élveztem, hogy mindannyian elmondhattuk, mire asszociálunk arról az állapotról, amit a költő ábrázol. Akkor még nem vettük észre, de nyilván mindannyian magunkról beszéltünk. Azt hiszem leginkább ettől jó egy verselemző óra, hogy mindannyian, a diákok és a tanár is mesélünk és vitázunk a saját történeteinkről, érzelmeinkről. Így a vers által van egyfajta távolságtartás, ami könnyebbé teszi, hogy személyes témákról beszéljünk. Ehhez viszont nagyon fontosnak tartom, hogy a diákok felismerjék, hogy nagyon bátran asszociálhatunk bármire egy vers kapcsán, és nem szabad korlátoznunk az értelmezési tartományunkat csak azért mert van egyfajta elképzelésünk vagy előítéletünk a költővel, a korral vagy a verssel kapcsolatban. Én ezt igazán csak gimnáziumban tapasztaltam meg.
– Mennyi verset olvasol?
– Mostanában viszonylag ritkán olvasok verseket, leginkább ha valamilyen előadáshoz használom fel akár ténylegesen, akár csak inspirációnak
– Hogy kell/lehet verset olvasni?
– Csak azt tudom, én hogyan szoktam. Általában úgy, hogy random módon bele-beleolvasgatok egy kötetbe, és amelyik vers elsőre elkap, azt később talán még újra átolvasom. Akkor tud igazán elkapni, ha első olvasásra van hozzá valami kapcsolódási pontom, élmény vagy gondolat. Akkor megörülök, hogy ezt pontosan tudom, mi, aztán újraolvasom, és minden alkalommal felfedezek benne egy újabb réteget vagy újabb gondolatot, ami felül tudja írni az addigi gondolataimat. Éppen ezért azt gondolom, verseket olvasni egy regényhez képest egyfelől könnyedebb, másfelől aprólékosabb, hiszen egy regényt már csak a hossza miatt is ritkán olvasok újra, míg egy versnél van türelmem a pontos elemzésre. Ugyanakkor ehhez szükséges, hogy a vers azonnal, primer szinten hasson rám, különben elsiklok fölötte. Kicsit mint a daloknál: először a szövegek nem is nagyon jutnak el hozzám, mindent fölülír a dallam, csak akkor kezdek el ismerkedni a szöveggel, ha a dallam bevonzott. Igen, azt hiszem ez a legnagyobb különbség a versolvasás és a regények közt: egy regénynél kicsit lelkiismeret-furdalásom van, ha az első tíz oldal után abbahagyom, egy versnél nincs feltétlenül,ha tovább lapozok. Az ő feladatuk, hogy tegyék magukat 10 másodperc alatt érdekessé, és meg akarjam fejteni a titkukat, ha nem tudnak élni a lehetőséggel, sajnálom.
– Van kedvenc versed?
– Igen, Nemes Nagy Ágnes: Trisztán és Izolda.
Ki a kedvenc klasszikus és kortárs költőd?
– Jolly jokerként rögtön bedobnám Nemes Nagy Ágnest. Nekem ő nagy kedvenc, és igazából valamiért egyszerre kötöm a kortárshoz és a klasszikushoz is – valószínűleg, mert az Osiris Kiadós kötete nagyon hivatalos hatást kelt bennem, és rögtön a többi klasszikus költőt juttatja eszembe, ugyanakkor tudom, hogy hivatalosan kortársnak számít. De akikről egyértelműen el tudom dönteni, hova soroljam, és nagyon szeretek, az klasszikusok közül Kosztolányi Dezső, kortársaktól Gergely Ágnes, Tolnai Ottó és Kiss Ottó. (Úgy tűnik az Ágnes és az Ottó szerencsés nevek költőknél.)
– Írtál-e valaha verset?
– Alsóban írtam néhányat, de akkor sem azért mert olyan hatalmas közlésvágy lett volna bennem, inkább csak játszottam. Vicces volt, hogy sitty-sutty kitalálok néhány rímpárt, valami közhelyes témáról, és akkor azt gondoltam milyen menő vagyok. Nem jelentett sokkal többet. Aztán valószínűleg ezért hagytam abba… mint az orrturkálást, vagy hogy csak a fehér csíkokra lépjek a zebrán.
– Milyen versek voltak a színművészeti egyetemi felvételi listádon, és mit kértek tőled?
– Volt a már említett Trisztán és Izolda, meg Nemes Nagy Ágnestől még a Szomj. Papp Tibor: Pogány ritmusok, Karinthy Frigyes: Pitypang, Radnóti Miklós: Mint a bika, Tolnai Ottó: Félek, velem kivételt teszel; Szilágyi Domokos: Jus Primae Noctis, Gergely Ágnes: A súly alatt. Amit kértek is: Kányádi Sándortól a Ne szólj és Kemény Istvántól a Szerelmesvers- és lantzene. Ez utóbbira egy bábetűdöt csináltam, és emlékszem hogy Ascher Tamás a felvételi végén megkérdezte, mi volt az a vers, ebből azt szűrtem le, tetszett neki, úgyhogy eléggé örültem.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s