2022. május 1. és 4. között a Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz kapcsolódóan, a margitszigeti Kristályban rendezzük meg az ESZME Fesztivált, ahol bemutatkoznak tagtársulataink.
Tervezett program
május 1. – MINDEN PROGRAM INGYENES
11.00 Sárkányölő Sebestyén (KL Színház-Magamura Alkotóműhely)
A sárkányölő hősökről szóló mesék népmesekincsünk legősibb rétegéhez tartoznak. Azokról az időkről adnak hírt, amikor a szerencsét próbálni induló vitézek nemcsak mágikus képességekkel rendelkeztek, hanem ismerték annak módját is, hogyan kerülhetnek kapcsolatba a táltosokkal, a tanácsot adó öregasszonyokkal és az ősz öregemberekkel, akiktől mindig segítséget kaptak küldetésük teljesítéséhez.
A KL Színház és a Magamura Alkotóműhely közös előadásában Sárkányölő Sebestyén, a szegénylegényből lett hős története elevenedik meg, drótmarionett-emberek és óriásbáb-sárkányok, valamint két kiváló bábművész, Czéh Dániel és Markó-Valentyik Anna segítségével.
Író: Markó Róbert
Látványtervező: Boráros Szilárd
Zeneszerző: Takács Dániel
Rendező: Boráros Milada
Játsszák: Czéh Dániel és Markó-Valentyik Anna
16.00 A kisgömböc (KL Színház-Magamura Alkotóműhely)
Bohus, a böllér amolyan huszonegyedik századi mindentudó, aki folyton siet. De sohasem annyira, hogy ne volna ideje egy-két (három-négy) jó szót szólni azokhoz, akikkel ebben a folytonos sietségben összefut. És ha már ott van, elmond egy izgalmas történetet, ami vele, magával esett meg persze, de megeshetett volna akármelyikünkkel. Vásári bohóctréfa egyik legismertebb népmesénk alapján, gyerekek és szüleik okulására és szórakozására egyaránt.
Író: Markó Róbert
Látványtervező: Boráros Szilárd
Zeneszerző: Takács Dániel
Rendező: Schneider Jankó
Játssza: Czéh Dániel
Let’s Learn About Scenography! workshop installációjának megnyitója
egész napos ingyenes szabadtéri rendezvények
Felhővadászat
Izgalmas ügyességi játék, melyet a Pilóta a Légikisasszony segítségével irányít, felhőtlen szórakozás a gyermekek é s az őket figyelő szülők, járókelők számára. Az ifjú felhővadász helyet foglal a repülőgépben. A felhőkapkodó szerkezettel három, a repülőgép előtti kötélen lecsúszó felhőt kell eltalálnia.
Tintaló Cirkusz
A Tintaló Cirkusz egy szokatlanul kicsi cirkusz, ahol 16-20 gyerek számára van férőhely. És csak gyerekek számára! Ide bizony a szülők nem léphetnek be! Ők a sátor oldalán elhelyezett lyukakon keresztül kukucskálhatnak, miközben csemetéik közvetlen közelről látahatják a mechanikus bábok tizenötperces műsorát. Az aprócska porondon fából faragott elefánt, bohócok, légtornás, egyensúlyozó-művész ejti ámulatba a nagyérdeműt. Amikor vége az előadásnak, rövid szünet után újra megtekinthető a produkció, hiszen a Tintaló Cirkusz folyamatosan szórakoztatja a közönséget.
május 2.
14.00 Jónások
A próféta szónak alapvetően két jelentését ismerjük. Vallási értelemben a próféta Isten szavát közvetítő ember, aki arra teszi fel az életét, hogy Isten akaratát: intelmeit, ítéletét, terveit közvetítse az embereknek, vagyis közli a jövőben bekövetkező eseményeket. Ez az egyetlen istent hívő (zsidó, keresztény, mohamedán) vallásokban használt kifejezés. Másodlagos értelmezése szerint a próféta olyan ember, aki megmondja, mit hoz a jövő. A múltbeli, illetve jelenbeli folyamatokból saját következtetéseket levonó, a dolgok menetéből jövőbeli állapotokat meghatározó személy.
Ki ne szeretné tudni, hogy mit hoz a jövő? Ki ne lenne fogékony a próféták szavára? De kiből és hogyan lehet próféta? Honnan tudjuk, hogy az-e valójában? Nem csak félreértelmezi saját szerepét egy adott feladat elvégzése közben?
Semmi sem fekete és fehér. Az ember folyamatosan keresi a helyét a világban. Eközben elbukik, felkel, megy tovább. Egyszóval: KÜZD. El lehet-e ítélni ezért?
„Engednek beszélnem, még tudok, még ha fáj is: de amit ki kell mondani, azt ki kell.
Vagy nem muszáj? Hallottam ám a prófétáról, aki kimondta, s jutalma lett a semmi. Még csak ecetes szivacsot sem kapott az arcába, csak cetszagot… amit fura, de én is érzek.
Itt van az orromban. A cet szaga.
Pedig én nem vagyok apostol. Térültem-fordultam, de nem. Ki akarna apostol lenni? Van erre OKJ-s képzés? Hogy hogyan viseld Isten szavát, aki ezek szerint néma, mint egy tök? Miért nem ő mondja? Miért kell embereket apostollá szentelni fel, minden akaratuk ellenére?
– Bocs, Isten, lehetne, hogy nem leszek az?
– Nem. – a válasz tömör a néma Istentől, aki felettünk lebeg, és néha olyan érzés alatta lenni, mintha egy hangyabolyban élnénk, amit egy komisz kölök piszkál, bottal és tükörel.
Különben is: mi van akkor, ha isten néma?
Akkor mégis hogy hallom —– megálljunk hé: hogy hallja, akit illet?
Én hallottam, de nem hiszem, hogy istentől. A kocsmákat járva annyi mindent hallani. Öreg vagyok. Színt kellene vallanom, de nekem nem Isten mesélte a csodát, hogy egy cet szájában is el lehet tölteni egy büntetésnyi időt.
Nem vagyok apostol. Nem vagyok apostol.
Ha azzá tett valami érthetetlen, ócskás jóisten, akkor biztos, hogy tudnék róla.
Nem tudok. Nem akarok tudni. Nem merem tudni, hogy.”
Előadja: Hannus Zoltán
Látvány: Oláh Tímea
Sound design: Tihanyi Attila
A bábot készítette: Palya Gábor
Prológus: Adamik Zsolt
Rendező: Bereczki Csilla
Támogatók: NKA, ESZME
Külön köszönet a Budapest Bábszínháznak és Keresztény Tamásnak
19.00 Csend-etűdök (ESZME-Szkéné Színház-Szentendrei Teátrum)
Egy egyetemista lány, aki vágyai netovábbját éli, mégsem boldog. Egy huszonéves zenész, aki nem mer tenni az álmaiért. Egy vlogger, aki közösséget szeretne építeni, de nem találja a megfelelő eszközöket. Egy nagymama, aki a családjával csak online találkozik. Egy negyvenes férfi, aki talán már nem is ebben a világban él… Öt alak, akikkel már mind találkozhattunk valahol – vagy akikben akár magunkra ismerhetünk.
Szokol Judit és Fabacsovics Lili drámája öt párhuzamos történeten keresztül foglalkozik napjaink egyik legaktuálisabb témájával, az elmagányosodás jelenségével.
Szereplők: Nyakó Júlia, Jeney Luca Viktória e.h., Dékány Barnabás, Hajduk Károly, Lelkes Botond e.h., Milovits Hanna e.h.
Író: Fabacsovics Lili, Szokol Judit
Sound design: Lovász Ákos, Matisz Flóra Lili
Video design: Bredán Máté
Látványtervező: Jeli Sára Luca
A látványtervező munkatársa: Mészáros Dominika e. h.
Dramaturg: Fabacsovics Lili
Mozgás: Filóci Mihály
A rendező munkatársa: Garádi Gréta
Rendező: Szokol Judit
Közreműködtek: Olivia Berger, Boros Gabriella, Máthé Ágnes Klára, Emődy Botond, Tóth-Heyn Máté, Kéry-Kovács Péter, Adamik Zsófia, Adamik András, Ireti Oni, Vasvári Csaba, MANYI Közösségi Központ, FiFe Csoport
Támogatók: Jurányi Ház, Szentendrei Teátrum, Szkéné Színház, ESZME, NKA, EMMI
Az előadás után Dézsi Fruzsina, a Színházi Kritikusok Céhének tagja beszélget az alkotókkal.
május 3.
14.00 Vitéz László vándorúton (a Tatay Színház előadása)
Mi vár rátok? Kincs helyett kilincs, malom helyett majom, öreg remete helyett a fekete feneke. Vitéz László vándorútja során barátokat keres, de helyettük találkozik remetével, csendőrrel és az ördögökkel. Vajon barátra talál-e mire az út végére ér?
„Kemény Henrik három történetét szőttem össze, egy előadás keretein belül: az Elásott kincs, az Itt nem szabad énekelni és a Csodaláda című etűdöket. Játék, humor, játék és játék. Számomra ez Vitéz László.” (Tatai Zsolt)
Az előadás megtekintése hároméves kortól ajánlott.
Játssza: Tatai Zsolt.
14.00 Az állatok farsangja (Bartha Kata Bábszínháza) – BETEGSÉG MIATT ELMARAD
Elefánt a babakocsiban? Hattyú a kalapdobozban? Nem, nem őrültünk meg: sok más csoda is megjelenik még Bartha Kata egyszemélyes, zenés előadásában. A bábos értő kezei között egy teljes állatkertre való szelíd vadállat elevenedik meg, csupa-csupa ismerős dallamra mozdulva kecsesen vagy totyogva bumfordin. Garantált az igazi, közös, családi kikapcsolódás, ahol nem a méret a lényeg: az apró termetű, karnyújtásnyi közelségből szemlélhető bábok fergeteges műsorral örvendeztetik meg nézőiket.
A francia későromantikus zene meghatározó alakja, Camille Saint-Saëns 1886-ban írott műve, Az állatok farsangja máig iskolai tananyag, de persze nem elsősorban emiatt kedveljük: szellemes, szerethető muzsika fülbemászó, könnyen megjegyezhető, karakteres pillanatokkal. És ha jól figyelünk, a fülünk hallatára egy sereg állat kel benne életre az elefánttól a teknősökön át a hattyúig és tovább. Várnai Balázs dolgozta kicsit át az eredeti zenét: tucatnyi rövid etűd várja a kicsiket, akik Bartha Kata bábszínpaddá átalakított, régi időket idéző verkli-babakocsijából, meg a zsebkendőnyi színpadot körülvevő, titokzatos rendeltetésű dobozok mélyéről előkerülő jószágokkal köthetnek barátságot. Igazi farsangi hangulat kerekedik az egymást követő szellemes epizódokból: a képzeletbeli állatkert tagjai sorra megmutatják, milyen trükkökre és mutatványokra képesek. Persze nem minden attrakció sikerül elsőre, sőt van, ami többedszer sem, csalódottságról azonban szó sem lehet: az igényes, kézműves bábvilág, az új élettel telítődő régi játékok megteszik a kellő hatást. A játék fontos részeként a produkciót interaktív beszélgetés zárja, amelyben még közelebb lehet kerülni az újdonsült kedvencekhez.
Camille Saint-Saëns: Az állatok farsangja című művét átdolgozta: Várnai Balázs
Tervező: Mátravölgyi Ákos
Rendező: Csató Kata és Bartha Antal
Játssza: Bartha Kata
19.00 A Jelentéktelen (NARRATÍVA)
Ki a jelentéktelen? Hát akit a kevésbé jelentéktelenek annak tartanak. És ki a jelentékeny? Természetesen az, aki a jelentéktelenek felett áll. És ki áll a jelentékenyek felett? Akinek díszesebb a köpönyege. A rongyos kabát alá viszont könnyedén beférkőzik a Pétervári Fagy. Akakij Akakijevics, hallod ezt? A hosszú karmú Szabó is megmondta, hogy a köpenyedet már nem lehet megfoltozni. Újat kell csináltatni! Majd a nyusztprém helyett vadmacskaszőr kerül a gallérodra, az olcsóbb és senki sem veszi észre. Kivéve az alvilági Szatócsot. Meg az Érzékeny hivatalnokot, de neki meg úgyis szívműtétje lesz. Csak a Légy ne köpjön! Benne nem lehet bízni.
Gogol: A köpönyeg című elbeszélése alapján
Akakij Akakijevics Basmacskin: Friedenthal Zoltán
Légy Akakij nyomában: Hajduk Károly
Új Igazgatóhelyettes; Szabó: Kárpáti Pál
Névnapos Hivatalnok; Szatócs; Borbély; Végrehajtó1: Pallag Márton
Kettő az egyben Hivatalnok; Jelentékeny Személy: Lengyel Benjámin e. h.
Főbérlőnő; a Szabó felesége; Énekelve dadogós nagyon szép banki hitelező Nő; Asszony és egy Másik Asszony: Tóth Zsófia e. h.
Érzékeny Hivatalnok; Fújtató Ló; Orr nélküli ember; Éjjeliőr; Végrehajtó2: Lestyán Attila
Pétervári Fagy: Hegymegi Máté
Koncepció: Garai Judit, Pass Andrea
Díszlet: Bobor Ágnes
Díszletasszisztens: Balla Hanga
Jelmez: Pető Kata
Jelmezasszisztens: Hajdu Bence
Zene: Szabó Sipos Ágoston
Mozgás: Hegymegi Máté
Fény: Jankó Mátyás
Asszisztens: Vajdai Vera
Fotó: Dömölky Dániel
Konzulens: Szenteczki Zita, Kovács D. Dániel
Dramaturg: Garai Judit
Író, rendező: Pass Andrea
Támogatók: ESZME, NKA, EMMI, Füge Produkció, Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház
Az előadás után Turbuly Lilla, a Színházi Kritikusok Céhének tagja beszélget az alkotókkal.
május 4.
14.00 A rút kiskacsa (Theatre THREE’Co)
Anderse.n meséjének feldolgozása.
Játsszák: Yuliia Shapoval, Maryna But és Viktoriia Ohorodnia
18.00 MOST! Válunk – BEMUTATÓ
Két házasság, két válás. A Magyar Köztársaság családjogi törvénye értelmében. A nagy sírás. Sugárba hányás. Néma üvöltözés. Pánikroham. A házasság szentség. A házasság szerződés. Társadalmi konstrukció. Cukormázas tündérmese. Hol van az a pont? Gyermekelhelyezés, kapcsolattartás, tartásdíj, vagyonmegosztás. Miért házasodtunk össze? Miért maradtunk hosszú évekig kitartóan benne? Mi tartott vissza? Mi tartott össze? Most már mindegy? Süvöltő távolságra kerültünk egymástól. Elmentünk a falig. Lecsökkentettük magunkat. Mit hagyunk hátra?
A nagy könyvben minden meg van írva.
Játssza, rendezte: Csató Kata, Romankovics Edit
Zenei közreműködő: DJ Panda
Tervezte: Tóth Eszter, Csató Kata
Az előadás után Balogh Gyula, a Színházi Kritikusok Céhének tagja beszélget az alkotókkal.
19.00 Alaine – Ideje a meghalásnak (KL Színház)
„Hány évesnek érzem magam? A legtöbben azt mondják, hogy nem öregszenek lélekben. Egy barátnőm mondta volt, hogy olyan szörnyű nekem egy öregasszonnyal együtt élni. Mondom, de hát egyedül élsz! Azt mondja, de magammal. Van az emberben egy ilyen különös kettősség, nem mindenkinél, de nagyon sokan mondják, hogy belülről fiatalabbnak érzik magukat.”
Egy huszonéves színésznő és egy nyolcvanéves báb. Ketten, mégis egyedül – egyedül, mégis ketten. Ötvenpercnyi megrázóan egyszerű közlés az elkerülhetetlenről. Mert mindennek rendelt ideje van. A meghalásnak is.
Polcz Alaine szövegei, Karády Katalin dalai, valamint egy különleges művészi forma a drámai színház, a táncművészet és a bábos műfaj határán, Markó-Valentyik Anna szólóelőadásában.
Polcz Alaine szövegeiből szerkesztette: Markó-Valentyik Anna
Dramaturg: Nagy Orsolya
Zene: Borlai Gergő, Kákonyi Árpád
Zenei vezető: Kákonyi Árpád
Báb: Hoffer Károly, Palya Gábor, Raffai Péter
Rendező-koreográfus: Ladányi Andrea (Kossuth-, Liszt Ferenc- és Harangozó Gyula-díjas, Érdemes művész)
Produkciós vezető: Markó Róbert
Játssza: Markó-Valentyik Anna
Az előadásban elhangzó dalok szerzői: Bródy Tamás, Buday Dénes, G. Dénes György, Rákosi János. A dalok felhasználását az UMPA ügynökség engedélyezte.
Támogatók: EMMI, Nemzeti Kulturális Alap, Vaskakas Bábszínház
Az előadás után Dömötör Adrienne, a Színházi Kritikusok Céhének tagja beszélget az alkotókkal.
20.00 Orlando (filmvetítés) – Az ESZME és a Freeszfe Egyesület előadásának filmváltozata
Orlando életrajza egyetlen pillanatba sűrűsödött esszenciája az androgün (nemeken túli) Léleknek. Orlando története egyetlen pillanatban játszódik a háromszázhatvan év során, a háromszázhatvanöt szobás kastélyban, mely tér- és idő egészének jelképe.
Az Orlando-élmény egy én-élmény: egy külső és belső utazás Orlando házában, tereiben. Orlando egy ironikus történeti krónika, egy kalandregény, egy stílusparódia, filozófia, finom humor, játékosság, jelképek kavalkádja, egy látomás a történeti, kollektív és androgün személyiségről, a nemeken túli lélek, az élet maga.
Orlandóban számtalan „különböző idő ketyeg,” és ki tudja hány „különböző ember”, aki „mind egyszerre üt szállást szellemében.” Az Orlando egy beavatás a Ki vagyok kérdésbe, melyre ugyanakkor még sincs felelet. Orlando a Tölgytől indul és a Tölgyhöz tér vissza.
A produkció Virginia Woolf regényéből készült, formája: térspecifikus előadás, amelyet egy snittben rögzítettünk. Helyszíne a belváros szívében, magántulajdonban lévő Kincsem-palota, ahol a nézők végig követhetik Orlando történetét. Egy-egy szobában, történetének és személyiségének egy-egy töredékével ismerkedhetünk meg. Az előadás a ‘Ki vagyok én – hány énből áll egy személy?’ kérdésre keresi a válaszokat, melyek örökérvényű és ma is aktuális kérdések. Az előadás tanulságos, elgondolkodtató és szórakoztató a fiatalabb és idősebb generációnak egyaránt.
Játszók: Bartos Ági, Barna Lilla, Dénes Emőke, Gyabronka József, Király Dániel, Major Erik, Nagyabonyi Emese, Szacsvai István, Tóth Zsófia
Díszlet: Vermes Nóra Jelmez: Csiszér Csilla
Adaptáció: Hirsch Máté Dramaturg: Bódi Zsófia
Koreográfus: Barna Lilla
Zeneszerzők: Csernovszky Márk és Frank Toma
Zenészek: Ferge Lizi, Töreky Bori, Csernovszky Márk, Frank Toma
Fény/látvány: Major Mátyás
Hangmesterek: Keresztény Bonaventura és Horváth Ábel
Operatőr: Farkas Áron Fotó/plakát: Cseke Tamás
Produkciós menedzser: Brixel-Szabó Flóra Bernadett
Rendezőasszisztens: Aradi Fanni
Rendező: Fodor Orsolya
A programváltoztatás lehetőségét fenntartjuk.
JEGYVÁSÁRLÁS A PROGRAMOKRA IDE KATTINTVA
ESZME 