Andrusko Marcella: “Tudtam, hogy ez egy kreatív próbafolyamat lesz”

Az időnk rövid története előadás alkotócsapatából másodikként Andrusko Marcella árulta el, miért volt számára izgalmas a próbafolyamat.

marcella2

– Miért mondtál igent erre a felkérésre, mi érdekelt benne?

– Nagy örömmel mondtam igent erre a lehetőségre, mert ritka az olyan munka, amikor mindenki azért van ott, azért csinálja, mert szeretné és nagy kedve van hozzá. Tudtam, hogy ez egy kreatív próbafolyamat lesz, szeretem, amikor a saját ötleteinkre is szükség van. Ezen kívül a bábozás is kihívás volt számomra.

– Kit játszol?

– Az én karakterem önmagát nagyon  pontosan látja. Derűvel és humorral tekint a dolgokra, el tudja fogadni azt, ami van, és van elég öniróniája ahhoz, hogy nevetni is tudjon önmagán. Ebben hasonlít a nagymamámra. Nem volt konkrét mintám, a szerepek, azt hiszem, mindig valahogy önmagunkból, az észrevétlenül megragadt inspirációkból és a fantáziánkból gyúródnak össze. Hogy miben szeretnék rá hasonlítani? Én is szeretnék egy motort!

– Milyenek voltak a nagyszüleid?

– Szerencsés vagyok, mert mind a négy nagyszülőmet és három dédszülőmet is ismerhettem. Sokat gondoltam rájuk a próbafolyamat alatt.  Egyszerű emberek voltak, sokat dolgoztak, azt hiszem, örököltem valami szívósságot tőlük. A nagymamámat, aki nagyon közel állt hozzám, most vesztettem el nyáron. Sokat tanultam tőle. Szerettem a hozzáállását az élethez. Nagyon sokat segített másoknak, és soha nem panaszkodott, tudta humorral kezelni a nehézségeket.

 – Van kedvenc öregekről szóló filmed, darabod, képed?

– Michael Haneke Szerelem című filmje, mert hisz a szerelem örök létezésében.

– Félsz az öregségtől? 

– Egyelőre nem. Sokáig úgy gondoltam, hogy nem akarok megöregedni, inkább sok mindent akartam megélni, és még fiatalon meghalni. Már nem így gondolom. Azt hiszem, az élet így is elég rövid, sok tervem van, jó lenne élni még egy darabig. Csak abban reménykedek, hogy sokáig fogok bírni futni és táncolni!

– Kinek ajánlod az előadást?

– Annak, aki elgondolkodott már rajta, vajon milyen lesz, ha már nem leszünk fiatalok. És annak, aki szokott rá gondolni, milyen volt, mikor még fiatalok voltunk.

Próbafotó: Penziás Nikolett

Reklámok